/// please scroll down for english version ///
Születés (Birth) című audiovizuális, biofeedback alapú performanszunk a megfoghatatlan, a láthatatlan történetét meséli el. Technológia által megjelenítve és hallhatóvá téve ezen eseményeket, érzéseket, biológiai folyamatokat. A táncosra szerelt pulzus és EKG szenzorok nem csak szívritmusát, hanem bizonyos izmainak mozdulatait is érzékelik. Az így kapott adatok valós időben vezérlik a fényburok pulzálásának intenzitását. Életre kel a benne zajló események által, lakójával összhangban, mindaddig még élőlénye el nem hagyja. Ugyanakkor ahogy egyre jobban megismeri környezetét és önmagát is a benne tevékenykedő emberi lény, egyre inkább új ingerekre vágyik, ezeket provokálva, szervezetének hangjait és testének, illetve a burkának korlátait is megismeri, melyből kitörni készül, hogy kijutva újrakezdhesse a folyamatot a másik oldalon.
Fénytest, burok ami körbezár, megölel, öntudatra ébredés, vizsgálódás, eszmélés, láthatatlan érzékelése, vakság, letapogatás, önvizsgálat, burok ami fogva tart, bezár, test ami nem ereszt, rákészülés, harc, beszűrődő külvilág, tenni vágyás, kitörés, akarat, kijutás, rácsodálkozás, újrakezdés.
A munkafolyamat során nagy hatással volt ránk Beckett Születés előtt feladtam című elbeszélése.
„Születés előtt feladtam, másként nem lehetséges, de születésnek lennie kellett, ő volt az, én belül voltam, így látom ezt, ő volt az, aki bömbölt, ő, aki meglátta a napvilágot, én nem bömböltem, én nem láttam meg a napvilágot, lehetetlen, hogy hangom legyen, lehetetlen, hogy gondolataim legyenek, és beszélek és gondolkodom, azt csinálom, ami lehetetlen, másként nem lehetséges, őneki volt élete, énnekem nem volt életem, minek is amilyen hitvány, énmiattam, ő hal meg majd, énmiattam, elmondom a történetét, a halála történetét, az élete végéét és a haláláét, a haláláé önmagában nem lenne elég, énnekem nem, ha hörög, ő hörög majd, én nem fogok hörögni, ő hal meg majd, én nem fogok meghalni, talán eltemetik majd, ha megtalálják, én belül leszek, ő rohad majd, én nem fogok rohadni, nem marad majd belőle semmi, csak csontok, én belül leszek, semmi, csak por, én belül leszek, másként nem lehetséges, így látom ezt, az élete végét és a halálát, hogyan kezd majd hozzá, kezd hozzá a végéhez, lehetetlen tudnom, tudni fogom, lépésről lépésre, lehetetlen mondanom, mondani fogom, a jelenben, énrólam nem esik több szó, csak őróla, az élete végéről és a haláláról, a temetéséről, ha megtalálják, az lesz a vég, nem folytatom a kukacokkal, a csontokkal és a porral, kit érdekelnek ezek, hacsak nem fogok unatkozni a porában, az meglepne, ugyanúgy megdöbbennék, mint mikor még a testében, itt hosszú csönd, talán vízbe fúl majd, mindig vízbe akart fúlni, nem akarta, hogy megtalálják, többé már nem tud akarni, de vízbe fúlni szokott akarni, nem szokta akarni, hogy megtalálják, mély víz és egy malomkő, kihunyt vágy, mint a többi, de egy napon miért balra, balra és nem másmerre, itt hosszú csönd, nem lesz több én, soha nem mondja már, hogy én, soha nem mond már semmit, nem szól senkihez, senki nem szól hozzá, nem beszél magában, nem gondolkodik már, továbbmegy majd, én belül leszek, elérkezik egy helyre, és leroskad majd, miért ott és nem másutt, leroskad és alszik, énmiattam rosszul, felkel, és továbbmegy majd, énmiattam rosszul, nem tud már helyben maradni, énmiattam, nem tud már továbbmenni, énmiattam, a fejében nincs már semmi, én töltök majd bele mindent, ami kell.”
Barkóczi András fordítása / Előre a vaknyugatnak, Európa Könyvkiadó Budapest, 1989
Harsányi Réka szabadúszó media designer a MOME-n diplomázott 2007-ben. Részt vett az MKE Doktori Iskolájának képzésén (2010-2016). Kutatási témája a Szenzoros interaktív installációk, az Új technolgiák a képzőművészetben témakörön belül. Gyakorlat-alapú kutatást végez. Az elmúlt pár évben a valós-idejű ember-számítógép interakcióval, tárgy-alapú interfész prototipizálással és bioszenzorokkal foglalkozott. Kutatásából tematikus előadásokat tartott, mint pl. a Bioszenzorok művészeti alkalamazásáról, vagy a Kiterjesztett és Virtuális Valóság technológiai és pszichológiai hátteréről (két másik előadóval karöltve) a Capa Központban 2015-ben. Doktori művét a Születést, ami egy biofeedback alapú performansz a smART! XTRA sorozat KITERJESZTETT TEST című előadásán mutatta be a Trafóban márciusban.
Szűcs Dóra Ida szabadúszó kortárs táncos, koreográfus, előadó, a Budapest Tánciskolán diplomázott (BA) 2012-ben. Jelenleg a Károli Gáspár Egyetem színháztudomány szakán (MA) tanul. A következő koreográfusokkal dolgozott együtt: Angelus Iván, Barta Dóra, Gemza Péter, Grecsó Zoltán, Zambrzycki Ádám, Zsalakovics Anikó, továbbá részt vett az Ismeretlen Kutatása – Improvizásiós Alkotóműhely Nicole Cataldo Davis (GB) vezette programján és egyéb ösztöndíjas programokon (Ponderosa Con|VERGE, Tanzland Stolzenhagen (No.), és Crossroads, Riom- és Montagnes (Fr.) stb.) Részt vett az L1 ösztöndíjas programjában és dolgozott a Noha Stúdióban óraadó tanárkét (kortárs tánc tecnikák). Szóló mukái: Checkerboard Game, Függöny mögött, Soi-méme, Ne taníts meg…, stb. Egy közűlük, az Útszeretők (alkotótárs Drávucz Petra) elnyerte a Lábán Rudolf-díjat (2012). Az Értékmegőrző néven létező független interdiszciplináris intézmény, valamint az AJDa – Néptánc és kortárstánc produkció, a Budapest Tánciskola Kreatív Műhelye által szervezett csoport tagja. Számos töbszörösen díjazott táncfilmnek koreográfusa és előadója: SKIZM (rendezte Andristyák Marcell, 2012), Isten báránya (rendezte Szűcs Réka, 2013) Liszt hangjai (rendezte Szűcs Réka, produkciós műhely) és a rendező munkatársa volt: Homokszék (rendezte Szűcs Réka, 2009), K (rendezte Szűcs Réka, 2011), HANDKE (rendezte Szűcs Réka, 2011) stb.
///
Our biofeedback based audiovisual performance, called Birth, is about an unseenstory. This artwork converge with experiment, using technology to creatively reinterpret the imperceptible of the unseen life, inside a human body through biological processes. The ECG and Pulse sensors attached to the dancer’s body measure not only the heartbeat of her, but also the movements of her certain muscles like arm and chest. These data are controlling the pulse of the LEDstrip around her in real-time. As a result this light-uterus behaves as a living organism, in harmony with its inhabitants, until its creatures leave it. However, as she becomes more familiar with her environment and herself, she increasingly desires for new stimuli. While she provokes those stimuli, she recognises the sounds of her organs and the limitations of her body and surroundings from which she wanted to brake out, so that later she may be beginning the process again on the other side.
Light-uterus what surrounds, closes, embraces, – self-awareness, inquiry, awakening, detect the invisible, blindness, scanning, self-examination – the body that restrain, – preparation, struggling, desire to act, eruption, mind, escape, wonderment, restart.
Réka Harsányi, freelance media designer, graduated (MA) at MOME in 2007. She attended at the Doctoral Programme of the Hungarian Academy of Fine Arts (2010-2016), her research theme was Sensor based interactive installations within New technologies in Fine Art. She is doing practice based research. In the last few years she was absorbed in real-time human-computer interaction, object-based interface prototypes and bio-sensors. She gave a few presentations on the thematic collections of her research theme, like Biosensors in art installation, or Augmented Reality technology and Virtual Reality psychology (with two other presenter) at Capa Center in 2015. Her doctoral artwork is a biofeedback performance called Birth, it was presented at The AUGMENTED BODY event as part of the smART! XTRA series of Trafo House in march.
Dóra Ida Szűcs, freelance contemporary dancer, choreographer, performer, graduated (BA) at Budapest Contemporary Dance Academy in 2012. Currently she is student of theatre studies department (MA) at Károli Gáspár University. Since then she worked and collaborated with choreographers such as Iván Angelus, Dóra Barta, Péter Gemza, Zoltán Grecsó, Ádám Zambrzycki, Anikó Zsalakovics and she participated to Research into the Unknown – improvisational laboratory with Nicole Cataldo Davis (GB) and residency programs (Ponderosa Con|VERGE, Tanzland in Stolzenhagen, Germany and Crossroads, Riom- és Montagnes, France etc.) She has participated to L1 residency program and working at Noha Studio as a regular teacher (contemporary dance technique). She also has own (solo) works. Checkerboard Game, Behind the curtain, Soi-méme, Don’t teach me, etc. One of them, Roadlovers (co-created with Petra Drávucz) is a Rudolf Laban Award nominated dance piece (2012). She is a member of SAFE Contemporary Art Studio and Filmarchive and a new company organized project, AJDa a joint dance adventure of Budapest Contemporary Dance Creative Workshop. She has been choreographer and performer of multi-awarded dance films: SKIZM (directed by Marcell Andristyák, 2012), Agnus Dei (directed by: Réka Szűcs, 2013) Sounds of Liszt (directed by: Réka Szűcs, in post-production) and assistant director: Sandchair (directed by: Réka Szűcs, 2009), K (directed by: Réka Szűcs, 2011), HANDKE (directed by: Réka Szűcs, 2011) etc.
